Mauritius

Közeledik a nyár. Az legkényelmesebb utazási formák a repülős utak. .A repülőjegyeket különféle helyfoglaló rendszerekben online is lefoglalhatjuk .A légitársaságok számtalan kedvezményes  repülőjegyet  kínálnak az utazni vágyóknak. Az utazási irodák is egyre több repülős úttal állnak rendelkezésünkre, megkímélve minket a fárasztó autóval történő utazástól. Akik tartanak a repülős utaktól, azok megnyugtatására csak annyit, hogy a baleseti statisztikák szerint, jóval  kevesebb kockázattal jár az utazás repülővel, mint személygépkocsival.

Mauritiusi Utazás-Nyaralás

Repülős utak, repülőjegyek

Mauritius északi részén többnyire fehér homokos tengerpartot és lagúnákat találunk. Itt található a főváros, Port Louis is, ahol sok vallási épület – katedrális, templomok, pagodák és mecsetek – tekinthető meg. Főtere a Place des Armes.

A déli rész teljesen érintetlen terület, mert túl szeles.

Látnivalók:

Mahébourg városa, amely 15 percre van autóval a nemzetközi repülőtértől: a francia időszakban ez a város volt a sziget székhelye
Naval Múzeum (Tengerészeti Múzeum)
La Vanille Crocodile Park: krokodilok és hüllők tekinthetők meg az 1985 előtt még vanília-ültetvényként használt területen
Sonillac halászfalu: Telfair Garden és Rochester Falls vízesés
A nyugati részen is találhatóak homokos partok, de nem olyan fejlett mint az északi rész.

Flic en Flac: a leghosszabb partszakaszok egyike
Tamarin Beach
Casuela Bird Park: 8 hektáros madárrezervátum körülötte cukornádföldekkel
Martello-tornyok: 5 torony, amelyet az angolok építettek 1810 és 1846 között védelmi célból a francia flotta ellen
Riviere Noire Centre de Peche horgászparadicsom
Chamarel-vízesés (83 m magas)
Coloured Earth – Színes-földek
Le Morne-félsziget
Brabaut-hegy (a Le Morne-félsziget része): a 17. és a 18. században ide menekültek a szököt rabszolgák. Amikor a hegyről meglátták a katonákat, a tengerbe vetették magukat.
A keleti részt csak az utóbbi években kezdték el fejleszteni.

Fontosabb helyek:

Ile aux Cerfs, a Szarvasok-szigete
Grande Riviere Sud-est (Nagy-Délkeleti-folyó)
Pointe-du-Diable
Cente de Flacq (Belle Mare strand és Fuel Sugar Estete cukorgyár)
Trou d'Eau Douce Bay kikötő
Lion-hegy (Oroszlán-hegy)
Domain de Chasseur (Vadász háza)
Domain de Ylang Ylang (Ylang Ylang ültetvény)
Frederick Hendrick-erőd (a hollandok építették 1638-ban)
Le Val Nature Park (2800 hektáros rezervátum)
A központi részen él a szigetlakók többsége.

Jelentősebb városok:

Curepipe
Rose Hill
Beau Bassin
Quattre Bornes
Látnivalók Curepipen:

Trou aux Cerfs vulkán, amely már rég kialudt (krátere 300 m átmérőjű és 85 m mély)
Tamarin-vízesések
Látnivalók Rose Hill és Bean Bassin városában:

La Plaza Színház
Max Boullé Galéria
Balfour Garden
Látnivalók Quattre Bornes-ban:

Ganga Talao (Gangesz-tó)
Black River Gorges Nemzeti Park

A függetlenség 1968. évi kikiáltása óta Mauritius alacsony jövedelmű, mezőgazdaságra alapozott gazdaságból egy közepes jövedelmű, diverzifikált gazdasággá vált, növekvő iparral, pénzügyi rendszerrel és idegenforgalommal. Az éves gazdasági növekedés többnyire 5-6%. Az életszínvonal nőtt, a gyermekhalandóság csökkent, és az infrastruktúrát jelentősen fejlesztették.

1987-ben a GDP még csak 1,52 milliárd dollár volt, de 2005-ben elérte a 16 280 milliárd dollárt, és ezzel Mauritius egy főre jutó GDP-je a második Fekete-Afrikában: csak Egyenlítői Guinea előzi meg az olajexportnak köszönhetően.

Mauritius gazdasága más oldalról nagyon összetett, a vagyoni különbségek nagyok. A gazdaság főként a cukornádtermelésén, az idegenforgalmon, a textiliparon és a szolgáltatásokon alapul, de egyéb területek is gyorsan fejlődnek.

Cukornádat termelnek a művelt földek 90%-án, és ez adja az export 25%-át. Az 1999-es aszály számottevő károkat okozott.

A kormány fejlesztési stratégiája a külföldi befektetésekre fókuszál. Mauritius több mint 9000 off-shore céget vonzott, sok ezek közül az Indiával és Dél-Afrikával való kereskedelmi együttműködést célozza, míg egyedül a bankszektorba történt befektetések értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt.

A gazdasági teljesítmény 2000 és 2004 között erőteljes gazdasági növekedéssel és 7,6%-os munkanélküliséggel (2004 decembere) járt együtt. Franciaország az ország legjelentősebb kereskedelmi partnere, sokoldalú kapcsolatokkal. A műszaki segítségnyújtás változatos formái alakultak ki.

Nem voltak őslakosok a szigeten. A 10. században arab hajósok többször is kikötöttek a parton. A szigetnek a Dina Robin nevet adták.

1500-ban a portugálok fedezték fel újra a szigetet. Ilha do Cirne (Hattyú-sziget) névre keresztelték, de nem telepedtek le. 1512-ben brit tengerészek találtak a szigetre.

1598-ban a hollandok birtokba vették, és a dél-afrikai Oranje állam kormányzója – Maurits von Nassau – után a Mauritius nevet adták neki. Csak hajóikat javították itt.

1638-ban megérkeztek az első holland telepesek, akik 1639-ben cukornádat kezdtek termeszteni. 1658-ban elhagyták a szigetet, majd 1664-ben újabb kísérletet tettek. 1710-ben – miután kiirtották az ébenfát és a dodót – végleg elhagyták a szigetet. Csupán cukornádat, jávai szarvast, kókuszpálmát, szarvasmarhát, sertést, baromfit és kóbor kutyákat hagytak maguk után.

1715-ben megérkeztek a franciák, akik az Îsle de France nevet adták a szigetnek. 1719-ben XV. Lajos az Indiai Társaságnak adta a szigetet. 1721-ben letelepedtek az első franciák.

1735-ben megkezdte munkáját az Indiai Társaság első kormányzója. Fejlesztette Port Louist, ami fő kikötővé és adminisztrációs központtá lépett elő. 1745-ben elkészült az első cukornádmalom, amiben már nemcsak alkoholt, de cukrot is készítettek a cukornádból.

1764-ben az Indiai Társaság csődbe ment, és XV. Lajos visszavásárolta a szigetet.

1767-ben megérkezett a francia király első kormányzója.

1790-ben a telepesek üdvözölték a nagy francia forradalmat. 1792-ben a kormány elrendelte a rabszolgaság eltörlését. 1803-tól Charles Decaen megkezdte a katonai kormányzást. A rabszolgák szabadon élhettek, és Decaen támogatta a nem keresztény hitéletet.

1810-ben a franciák Vieux Grand Port-nál megnyerték a tengeri csatát, de az angolok partra tudtak szállni Cap Malheureux-nél, és elfoglalták a szigetet. A franciák elfogadták az angolok feltételeit, így megtarthatták földjeiket és kultúrájukat.

1832 óta a hivatalos nyelv az angol, de a franciául még mindig többen beszélnek.

1835-ben végleg eltörölték a rabszolgaságot. 1864 és 1929 között ipari forradalom ment végre Mauritiuson is. Megépítették az első vasutat, megérkeztek az első autók, bevezették a telefont és az elektromosságot.

1934-ben megjelent a sziget első saját pénze, a rúpia. 1936-ban megalakult az első párt, a Munkáspárt. 1937-ben kitört az első sztrájk, amikor mezőgazdasági munkások harcoltak a földesurak ellen. A rendet a katonaság állította helyre.

1941-ben megépült a Plaisance repülőtér a RAF (Királyi Légierő) számára. 1947-ben landolt a szigeten az első utasszállító gép, amely 3 nap alatt ért oda Franciaországból.

1948-ban a Munkáspárt megnyerte az első választást. 1959-ben Sir Seewoosagur Ramgoolam – a Munkáspárttal szövetségben – megnyerte a választást. 1963-ban ismét megnyerte a választást, de akkor már a Munkáspárt vezetőjeként. 1967-ben a szigetlakók a Munkáspárt által támogatott függetlenségre szavaztak.

Mauritius a Baktérítő közelében fekszik, így éghajlata szubtrópusi. A nyár decembertől júniusig, a tél júliustól szeptemberig tart. Nyáron az átlaghőmérséklet 30 °C körül van, télen éjszaka 17 °C, kora délután 24 °C körül. A kettő között – szeptembertől novemberig – az átlaghőmérséklet 25 °C és 28 °C között van.

A központi fennsík éghajlata eltér a sziget többi területén lévő éghajlattól: télen 12 °C és 22 °C között, nyáron 18 °C és 30 °C között van. A levegő párás és szinte folyton esik az eső. A sziget délkeleti oldalán az éves csapadék eléri a 4000 mm-t; az északnyugati (esőárnyékos) parton "mindössze" 1000 mm.
 

Főváros Port Louis
Államforma köztársaság
 - Elnök Anerood Jugnauth
 - Miniszterelnök Paul Bérenger

 
Hivatalos nyelv angol, francia és kreol
függetlenség Egyesült Királyságtól 
 - kikiáltása 1968. március 12. 
Terület  
 - Összes 2 040 km² 

 - Víz (%) 10km²
Népesség  
 - 2006 évi becslés 1 240 827  
 - Népsűrűség 608 fő/km²
GDP 
 - Összes 
 - Egy főre jutó 
HDI ()  (.) – 
Pénznem Mauritiusi rúpia (MUR)
Időzóna MUT (UTC+4)
Internet TLD .mu
Nemzetközi gépkocsijel MS
Hívószám +230
 

Mauritius egy kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 900 km-re keletre, a 19°50' és 20°32' déli szélességi és az 57°18' és 57°46' keleti hosszúsági fokok között fekszik.

Két nagyobb és több apró szigetből áll. Összterülete 2 046 km²; ebből maga Mauritius, a fősziget 1865 km², a tőle még 560 km-re fekvő Rodriguez-sziget 104 km², a mintegy 1000 km-nyire északra található Agalega-szigetek 75 km², a 400 km-rel északkeletre fekvő St. Brandon- és Cargados Carajos-szigetek összterülete mindössze 1,3 km²; a 22 sziget többsége lakatlan korallszirt.

Mauritiust, Rodriguezt, a Franciaországhoz tartozó Réuniont és egy sor kisebb szigetet Mascarenhas-szigetcsoport néven foglalunk össze.